Mi a mediáció?
A mediáció egy permegelőző, vitarendező eljárás. Elősegíti a bírósági, hatósági eljárás befejezését.
A mediátor viszonylag rövid, behatárolható időn belül – először külön-külön, majd együttesen – áttekinti a konfliktust az egymással vitában álló felek aktív közreműködésével. A mediátor vitavezetőként segít a feleknek, hogy kidolgozzanak egy olyan egyezséget, mellyel mindkét elégedett és elfogadhatónak tartja. Ezt írásban rögzítjük, a dokumentum neve: mediációs megállapodás.
A mediáció egyre nagyobb teret kap a házasságok felbontása és az ehhez kapcsolódó járulékos kérdések esetén. Továbbá egyre elterjedtebb eszköz gazdasági vitákban, ingatlanügyekben, a szomszédjog kérdése kapcsán, de a hatékonyan alkalmazható munkahelyi viták, családi, örökléssel kapcsolatok konfliktusok esetén is.
A mediáció folyamata alatt született megállapodás közös megegyezésen alapul. A dokumentum beadható a bíróságra abban az esetben, ha a felek jogvitájukat mégis hatósági úton szeretnék rendezni, illetve például a házasság felbontása vagy egyéb családjogi vita esetén. A mediáció igénybevétele egyik fél szem veszíti el a jogát, hogy a későbbiekben mégis bírósághoz forduljon.
A mediáció a saját döntés lehetőségét és ennek felelősségét nyújta azoknak, akik aktívan szeretnénk részt venni vitájuk megoldásában és lezárásában továbbá saját ügyük megoldásában nem egy külső személyre bízzák a döntést.
Ki a mediátor?
A mediátor egy független, pártatlan pozícióban lévő vitavezető szakember.
A mediátor végig vezeti az egymással vitában álló feleket a vitájukon – ez lehet jogvita, vagy bármilyen más konfliktus – úgy, hogy az felek közötti szokásos kommunikációs aknák ne akasszák meg a beszélgetést. A cél az, hogy a felek egy másik, új minőségben beszélve megtalálják a megoldást.
Ügyfeleim a közös munka során legtöbbször a jó kérdéseimet emelik ki, melyek hozzásegítik őket a megegyezéshez.
A közvetítő feladata az, hogy pártatlanul, lelkiismeretesen és legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
dr. Szilvássy Rita
mediátor
jogász,
szociálpedagógus
dr. Szilvássy Rita
mediátor
jogász,
szociálpedagógus
Mi a különbség a bírósági eljárás és a mediáció között?
A bíróság ítéletet hoz, melyben van egy nyertes és egy vesztes fél. A mediáció megállapodással zárul.
A bíróság erre hivatott és vannak helyzetek, mikor erre van szükség. De mind a bíróságok előtt zajló jogviták, mind pedig az egyéb konfliktushelyzetek igen nagy része lezárható mediációval, vagyis közös megegyezéssel.
Egy válás vagy egy munkahelyi vita során egészen más az hivatalos fórum előtt állni, mint egy oldottabb és közvetlenebb közegben egy közös álláspontot kialakítani.
A mediációs megállapodás a felek magánszerződése. Ezt fel lehet használni a bíróságon, mint a felek egyezségét. Amennyiben az érintettek nem fordulnak bírósághoz, akkor az egyezséget ügyvédnél vagy közjegyzőnél lehet kötelező erejű végrehajtható dokumentummá alakítani.
Válás, vitás helyzet lezárása ügyvéd nélkül, közös megegyezéssel.

A mediáció egyre nagyobb teret kap a házasságok felbontásához kapcsolódó járulékos kérdések körében.
Továbbá egyre elterjedtebb eszköz gazdasági vitákban, ingatlanügyekben, a szomszédjogi kérdések kapcsán, de a hatékonyan alkalmazható munkahelyi viták, családi, örökléssel kapcsolatos konfliktusok esetén is.
A közvetítői eljárás alkalmazási területe két nagy csoportba osztom. Az egyik esetben valamilyen törvényi előírás, ajánlás vagy folyamatban lévő bírósági ügy miatt keresik meg a mediátort – például öröklési vagy válási mediáció. A másik esetben semmilyen hivatalos háttere nincs a vitás helyzetnek, a felek önszántukból lépnek a békés megegyezés felé – például kamasz mediáció, vagy az iskolai mediáció bizonyos esetei.
A mediátort titoktartási kötelezettség terheli. Ez kiterjed minden olyan tényre és adatra, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. Ennek hatásaként a felek a megállapodás tartalmát magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék. A létrejövő megállapodás egy, a felek közötti szerződés.