Etikai kódex
Jelen dokumetum az Országos Mediációs Egyesület Etikai Kódexe, melyet egyesületi tagként mumkámra nézve kötelezőnek ismerek el.
http://www.mediacio.hu/magyarorszagi-jogszabalyok/
Országos Mediációs Egyesület Szakmai Etikai Kódexe
AZ ETIKAI KÓDEX CÉLJA
1. A Mediátorok Szakmai Etikai Kódexének (továbbiakban: Etikai Kódex) célja, hogy megállapítsa a közvetítők, mediátorok, (továbbiakban: mediátorok) számára a hivatásuk gyakorlásával együtt járó legalapvetőbb jogok és kötelességek rendszerét, a mediátori munka gyakorlását meghatározó egységes etikai és magatartási normákat.
2. Az Etikai Kódex nem érinti, de támaszkodik számos jogszabályra, így különösen az Alaptörvényre; az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára; az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményére; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényre; a Büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényre; a Közvetítői tevékenységről szóló 2002.évi LXV. törvényre, és az Egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvényre. Támaszkodik továbbá a gyermekvédelmi közvetítői eljárást is szabályozó 149/1997 (IX. 10) Korm. rendeletre, és az oktatásügyi közvetítő eljárást is szabályozó 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletre.
3. Az Etikai Kódex megbízható alapot kíván szolgáltatni annak eldöntésében, hogy hogyan kell eljárni a mediátornak munkája gyakorlása közben, és a problematikus helyzetekben.
4. A mediátort alkalmazó szervezeteket és az őt felkérő feleket tájékoztatni kell a mediátorra vonatkozó kötelező szakmai etikai előírásokról, amely a mediátor szolgáltatásait igénybevevő személyek védelmét is szolgálja.
5.A fenti célok érdekében az Országos Mediációs Egyesület (a továbbiakban: OME) tagjai olyan – a mediátori hivatás helyes gyakorlásához szükséges – elveket és szabályokat fogalmaznak meg, és fogadnak el magukra nézve kötelezőnek, melyeket a mediátori tevékenységükben érvényesíteniük kell.
6. A közvetítői szolgáltatásokat nyújtó szervezetek azonban részletesebb kódexeket is kidolgozhatnak, amelyek alkalmazkodnak sajátos környezetükhöz, illetve az általuk kínált közvetítői szolgáltatások speciális tartalmához is, például olyan különleges területeken, mint a munkaügyi közvetítői és döntőbírói szolgálat, vagy a kapcsolattartási ügyelet.
ALAPELVEK
6. A mediátor tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékeit és jogait.
7. Az egymás közötti és a mediációs eljárásban résztvevőkkel tartott kapcsolataikat a kölcsönös szakmai és emberi tisztelet, a jóhiszeműség, a megbecsülés, az együttműködés és a korrektség jellemezze.
8. A mediátor a vitában biztosítja a kiegyensúlyozottságot, a vitában álló felek egyenlő viszonyát, bánásmódját, valamint köteles a közvetítési eljárás tekintetében egyformán valamennyi fél segítségére lenni.
9. A mediátor nemre, korra, társadalmi, faji és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint minden egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával végzi munkáját.
10. A mediátor joga és kötelessége felhívni a döntéshozók, a kormányzat, a társadalom vagy az egyes intézmények figyelmét mindarra, ami gátolja szakmai tevékenységét.
I. SZAKMAI ELVÁRÁSOK
11. A mediátori tevékenység gyakorlására való jogosultság
11.1 Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik mediátor az a cselekvőképes, büntetlen előéletű, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló személy lehet, aki felsőfokú és egyéb szakirányú végzettséggel, a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal és közvetítői szakmai képzettséggel rendelkezik (szakmai továbbképzés), valamint, ha a szakmai jogszabály előírja az adott közvetítő névjegyzékben is szerepel, és nem esik meghatározott kizáró feltétel alá.
11.2 A mediátor csak olyan mediációs munkákat vállalhat el, amelynek szakszerű ellátására képzéssel és igazolt gyakorlattal rendelkezik.
11.3 A mediátornak az ügyfelekkel nem lehet olyan kapcsolata, amely elfogultságot eredményezhet.
11.4. A mediátor nem vállalhat olyan esetet, amelyben szakmai tevékenységét visszaélésre használhatják fel.
11.5. A mediátor különösen akkor nem járhat el, ha valamelyik felet képviseli; a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója; a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, az ügyben egyébként érdekelt. Ezen körülményeket a felek tudomására kell hozni.
12. A mediátor kötelezettsége
12.1 A mediátor a munkáját a szakmai törvények és egyéb jogszabályok, továbbá az általános emberi és személyiségi jogok alapján végzi.
12.2. A mediátornak tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
12.3 A mediátor felelős azért, hogy munkáját a szakmai előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon végezze, a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat és etikai normákat ismerje és alkalmazza.
12.4 A mediátor az eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint működik közre a megállapodás létrehozásában.
12.6 A mediátor joga és kötelessége szakmai fejlődése érdekében részt venni szakmai továbbképzéseken, előadásokon, szemináriumokon, szupervízión stb.
12.6 A mediátor közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.
12.7 A mediátor az OME Etikai Bizottságával együttműködik, és szükség esetén döntéseinek aláveti magát.
13. A mediációs munkafeltételek biztosítása
13.1 A mediátor csak olyan munkafeltételeket fogadhat el, amelyek lehetővé teszik a szakmai és etikai követelmények betartását.
13.2 A mediátor és az öt foglalkoztató szervezet, intézmény kötelessége és felelőssége, hogy a feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen ügyfélkapcsolatba.
13.3. A mediátor köteles az ügyfelek jogszabály szerint nyilvántartandó adatait, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb adatokat felvenni és kezelni.
14. A szakszerűség követelményei
14.1 A mediátor ismeri, és tekintetbe veszi módszereinek és hatáskörének határait.
14.2 A mediáción belüli különböző irányzatokkal szemben toleráns, a sajátjától eltérő irányzatok jogosultságát is elismeri, és a felek viszonylatában nem nyilvánít értékítéletet más irányzatokra vonatkozóan.
14.3 A mediátor más mediátorokkal az egymás munkáját kölcsönösen segítő jó viszony kialakítására törekszik.
14.4 A mediátor feladatának lehető legjobb megoldása érdekében a saját és rokon szakterületek szakembereivel együttműködik.
15. Az ügyfelekkel való kapcsolat
15.1 Az ügyfelekkel való viszonyban tilos minden olyan megnyilvánulás, amely sérti az ügyfelek személyes méltóságát.
15.2 A mediátor munkája során végig megőrzi pártatlanságát.
15.3 A mediációs folyamat megkezdése előtt a mediátor tájékoztatja az ügyfeleket saját titoktartási kötelezettségéről, pártatlanságáról.
15.4. A mediátor tájékoztatja továbbá az ügyfelet az általa igénybe vett szolgáltatás anyagi feltételeiről (óradíjról, költségekről), vagy ha jogszabály lehetővé teszi annak kedvezményeiről, ingyenességéről.
15.5. A mediátor a felekkel való együttműködése keretében közösen végiggondolják a mediációs eljárás menetét, formáját, várható következményeit annak érdekében, hogy az ügyfelek önálló döntést hozhassanak.
15.6 A mediátor a – külön jogszabályban meghatározottak szerint – dokumentációját korrekten vezeti, és tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a dokumentációt- megállapodást – a felek jóváhagyásával kinek küldheti el (bíróság, közigazgatási szervek stb. számára).
16. Titoktartás
16.1 A mediátor szakmai tevékenysége során a titoktartás és az információk felelős kezelését alapvetően az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló a 2011. évi CXII. törvénynek megfelelően köteles végezni.
16.2 A mediátort titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a mediátori tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettsége a mediátori tevékenység megszűnése után is fennáll.
16.3 A mediátort ennek keretében titoktartás kötelezi mindazon információkra vonatkozóan, amely a mediációból ered vagy azzal kapcsolatos, továbbá amelyeket ügyfeleitől, vagy ügyfeleiről szerez.
16.4 A mediátor továbbá köteles megőrizni, az őt megbízó szervezet szolgálati, valamint üzleti titkait is.
16.5 A szakmai titkot meg kell őriznie mind szóban, mind írásban, mind az okiratok megőrzésében és terjesztése tekintetében.
16.6 Ha a mediáció során audiovizuális eszközök használata válik szükségessé ehhez előzetesen az ügyfelek írásbeli beleegyezését kell kérni.
16.7 A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az információkra, amelyek közlésére a mediátort az ügyfelek felhatalmazzák. Az ügyfelek felhatalmazásukat bármikor visszavonhatják.
17. A mediátor és a jogi eljárás szereplőinek viszonya
17.1 A felek jogi képviselői is részt vehetnek a mediációs ülésen, de az Etikai Kódex ide vonatkozó szabályai rájuk is vonatkoznak.
17.2 Amennyiben a jogi képviselők részt vesznek a mediációs üléseken, ezt csak kizárólagosan megfigyelőként tehetik.
17.3 A mediátor az ügyfelek kérésére lehetőséget biztosíthat a jogi képviselővel való konzultációra. Erre az időre a mediációs ülést megszakítva szünetet rendelhet el.
17.4 A mediátorok bírósági és közigazgatási eljárásokban tanúként nem vesznek részt.
II. ETIKAI KÉRDÉSEK
18. Az etikai vétségek elbírálása
18.1. Az Etikai Kódex normáinak és az OME Szervezeti és Működési Szabályzatában megfogalmazott magatartási szabályok megsértése etikai vétségnek minősül.
18.2. Az etikai vétségek elbírálására az OME által létrehozott Etikai Bizottság jogosult.
18.3. Etikai eljárás kezdeményezésére jogosultak az OME tagjai, és az általuk szolgáltatott
mediációt igénybe vevő érintett felek. Az eljárás lefolytatásának feltétele az, hogy a kezdeményezés írásban, az okok és bizonyítékok pontos megjelölésével az OME Elnökének címzetten történjen meg.
18.4. A Bizottság a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megkezdi az ügy kivizsgálását, melynek tényét köteles az ügyfelek részére írásban megküldeni.
18.5. Ha az érintett mediátor más, alternatív vitarendezéssel kapcsolatos egyesületnek, szolgálatnak (továbbiakban: egyesület) is tagja, akkor a Bizottság értesíti az egyesületet az eljárás megindításáról, és felkéri, hogy tanácskozási jogkörrel rendelkező szakértőt küldjön a Bizottság mellé. A kijelölt szakértő nem vesz részt a döntés meghozatalában, de véleményét mérlegeli az eljáró Bizottság.
18.6. Az ügy érdemi vizsgálata esetén a bejelentéstől számított három hónapon belül az eljárást határozattal (jelentéssel) le kell zárni.
18.7. A Bizottság az etikai vétség, vagyis az etikai és magatartási szabályok súlyos megsértésének megállapított ténye okán, kezdeményezi az OME közgyűlésénél, hogy a mediátort zárja ki tagjai sorából.
18.6. A Bizottság ügyrendjét maga határozza meg.
19.Az Etikai Bizottság megválasztása és feladata
19.1. Az Etikai Bizottság tagjait az OME tagjai három évre választják meg egyszerű szótöbbséggel.
19.2. A Bizottság tagjaira az OME Elnöke tesz javaslatot. Az OME elnöke, elnökhelyettesei és az Elnökség tagja nem választható tagként a Bizottságba, illetve azon tagok sem, akik már más Bizottságok tagjai.
19.3. A Bizottság három tagból és egy póttagból áll.
19.4. A Bizottsági tagság megszűnik: az egyesületi tagsági viszony megszűnésével; a megbízatás lejártával; a tag kérésére; a tag etikai elmarasztalása miatt.
19.5. Ha a Bizottság bármely tagja a konkrét ügyben elfogult, akkor ezt köteles bejelenteni a Bizottság elnökének.
19.6. A Bizottság feladatkörében értelmezi az Etikai Kódexben foglaltakat, továbbá saját kezdeményezésre véleményt formál, és szakma-etikai állásfoglalást fogalmaz meg az Etikai Kódex esetleges megsértése miatt.
19.7. Felkérésre szakmai véleményt ad a mediátori hivatás gyakorlásával kapcsolatos olyan szakma-etikai konfliktusban, melyben a tanácsot kérőnek kétségei vannak a helyes eljárást illetően.
19.8. Az Etikai Bizottság állásfoglalásai nyilvánosak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a mediátori tevékenység működési feltételeit, a szakemberek felkészültségét, a szakmai szabályok ismeretét, a mediátori tevékenység társadalmi presztízsét.
2. A Mediátorok Etikai Kódexe nyilvános, és a szolgáltatást igénybe vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. Az Etikai Kódexhez bármely, a mediátori hivatás gyakorlásában, illetve oktatásában érintett, vagy azt támogatni kívánó szervezet, személy is csatlakozhat, ha elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti az Etikai Kódexben rögzített elveket és szabályokat.
3. Az OME legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat az OME Közgyűlésén kell megvitatni és elfogadni.
4. Jelen Etikai Kódexet az elfogadást követően az OME hivatalos honlapján (www. mediacio.hu) közzéteszi.
Elfogadta az OME Közgyűlése Budapest, 2015. január 28. napján
Gulyás Kálmán OME elnöke