dr. Szilvássy Rita
1015 Budapest
Csalogány utca 40. mfsz. 1.

mediátor, jogász
+36 20 205 5608
info@lehetjobb.hu

Mi a mediáció?

A közvetítés, ahogy a 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről meghatározza: egy permegelőző, vagy bírósági, hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető vitarendező eljárás, melynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján, a vitában nem érintett, harmadik személy – ez a közvetítő – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata – ahogy a törvény mondja – pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködni a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

A törvény megjelöli, mely perekben nem lehet közvetítői eljárást alkalmazni: például gondnoksági perben, származási perben, az örökbefogadás felbontása iránti perben.

Fontos, hogy a házasság felbontásához, vagyis a váláshoz minden esetben a bíróság döntése szükséges. A válást nem a mediátor mondja ki.

A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe.

A közvetítő nyilvántartás köteles vezetni a lefolytatott eljárásokról.

 

A közvetítő kiválasztása és felkérése:

A felek közös megegyezéssel választják ki a közvetítőt, akinek felkérését írásban vagy e-mailban kezdeményezik. Amennyiben csak az egyik fél kezdeményezi az eljárás lefolytatását, úgy a közvetítő közreműködhet abban, hogy a másik/többi fél a kezdeményezéshez csatlakozzon. A felek több közvetítő felkérését is kezdeményezhetik. Fontos kiemelni, hogy itt még csak a felkérés kezdeményezéséről beszélünk, mintegy előkészítő szakaszáról magának a közvetítésnek. A felkért személy a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles  írásban vagy e-mail útján nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Amennyiben elfogadja, úgy a közvetítői eljárás lefolytatására mint közvetítő jogosulttá válik.

A felkért közvetítő összeférhetetlenség esetén köteles a felkérést visszautasítani, továbbá egyéb akadályoztatása esetén pedig visszautasíthatja.

Titoktartási kötelezettség

A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség

A törvény a következő összeférhetetlenségi okokat sorolja fel:

A közvetítő nem járhat el, ha

valamelyik felet képviseli vagy valamelyik fél támogatója,

a felek bármelyikének a Ptk. szerinti hozzátartozója,

az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,

a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,

az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

A közvetítői eljárás megindítása

Ha a közvetítő elfogadja a felkérést, akkor a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

A közvetítői eljárás befejeződik

a megállapodás aláírásának napjával,
azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,
azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy
a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást írásba foglalja és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el. 

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

Kötelező közvetítői eljárás

Az eljáró bíróság a vitás feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezheti. Ebben az esetben a bíróság arra kötelezi a feleket, hogy legalább egy közvetítővel együttműködjenek. Ezt azt jelenti, hogy a felek kötelesek közvetítőhöz fordulni, és az első közvetítői megbeszélésen részt venni.

 

Írjon nekünk