Válás – matek II. (...hogy is van az a fele királyság?)

A Válás – matek I. blogban a válási procedúra költségeiről írtam. A mini-sorozat célja, hogy górcső alá vegyem a válással kapcsolatosan az anyagiakhoz kapcsolódó, a köztudatban élő közhelyeket. Az első rész arról szólt, hogy valójában milyen kötelező (valóban kötelező) költségei vannak a válásnak és milyen olyan költségek vannak, melyekről a felek maguk, illetve ki-ki egyénileg dönt. 
Most folytatom a sorozatot, a válás körüli pénzügyek másik kiemelkedően fontos témájával. Habár a gyakorlati élet elég sokszor megcáfolta ezt a kijelentést, mégis, hallani, hogy „a válás után a volt férjem/feleségem fizetésének a fele az enyém lesz - ja, bocs, nem, a gyerek(ek)é”. 

Tehát hogyan is alakul a válás utáni pénzügyi helyzet?

Kiindulópont természetesen a Polgári Törvénykönyv. Nincs különbség házasságban, illetve házasságon kívül született gyermek tartásdíjának megítélése szempontjából. 

Első lehetőségként vegyük azt, hogy a felek megegyeznek a gyermek tartásdíjáról.  A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. Amennyiben a szülők a közös felügyelet mellett döntenek, akkor nem szükséges a tartásdíjról összegszerűen megállapodni. Ez a kérdés akkor igazán fajsúlyos, amikor az egyik szülő kizárólagos felügyeletet kér, illetve kap a bíróságtól.

A felek közös megegyezés alapján dönthetnek a törvényes mértékű tartásdíjnál (erről ugyanebben a cikkben alább olvashatsz) magasabb összegről is. Ebben az esetben azért szükséges megvizsgálni a magasabb összegű vállalás okát, mely bizonyos esetekben egészen más célt szolgál – ezt a vizsgálatot is a bíróság végzi.

Amennyiben a szülőknek nem sikerül maguk között egyezségre jutni a gyermektartásdíj összegéről, akkor (itt is) a bíróság dönt a következő szempontok alapul vételével: (1) gyermek(ek) indokolt szükségletei, a (2) szülők jövedelmi és vagyoni viszonyai, (3) a szülő háztartásában eltartott más – saját, nevelt – gyermekek, illetve (4) a gyermek esetleges saját jövedelme alapján. (A teljesség igénye miatt: a törvény még a szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat is hozza ebben a felsorolásban.) A felsorolás egyben egy sorrendiséget is meghatároz, tehát az első szempont mindig a gyermek indokolt szükséglete. A tartásdíj összegét gyermekenként határozzák meg.

Mediáció, válási Mediáció, tartásdíj, gyermektartás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Kép forrás: Pixabay.com)

Mi az indokolt szükséglet?

Az indokolt szükségletet összegszerűen kell kifejezni. Az indokolt szükséglet alapszükségletből és kiegészítő szükségletből áll. Ebbe beletartozik a gyermek megélhetése, egészségügyi ellátása és taníttatása. Tehát beleszámítanak az élelem, lakhatás, ruházkodás, tanszerek, a különórák, a művészeti és sport foglalkozások költségei. A lakhatáshoz tartozik az albérleti díj vagy a gyermek által is lakott ingatlant terhelő hiteltartozás törlesztő részletének bizonyos hányada. Továbbá a lakhatáshoz kapcsolódik a rezsiköltség bizonyos hányada is. Alapszükségletek körébe számít az iskolába járáshoz szükséges bérlet, tankönyvek, iskolai étkezés.  Érdemes kiemelni, hogy modern világunkban bizonyítást nem igénylően az alapszükségletek körébe tartoznak a technikai eszközök (internet, számítógép, telefon.) Amennyiben a gyermek rendszeres egészségügyi ellátásra szorul, ennek költsége is fontos elem lehet a tartásdíj meghatározásánál. A gyermek alapszükségletei az életkora emelkedésével együtt növekednek.

Egyre gyakoribb, hogy szülők úgy egyeznek meg, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget a tartásdíjfizetési kötelezettségének. Ilyenkor meg kell határozniuk azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás értéke fedezi a tartásdíj összegét.

 

Mi a természetbeni ellátás? 

A legtöbb esetben a különélő szülő a gyermektartást pénzben fizeti, a gyermekkel együtt élő szülő pedig természetben nyújtja a gyermek ellátását. Épp a természetbeni ellátás okozhatja azt az eltérést, hogy a felek között nem jelent feltétlenül fele-fele arányú költségelosztás van. Minden teendő, mely a gyermek ellátásához kapcsolódik és nem pénzben kifejezendő. Továbbá a betegápolás, az étkeztetésről való gondoskodás, a ruháztatás is beletartozik. Mindez komolyan nyom a latba a szülők jövedelmén, vagyoni helyzetén túl. Fontos kiemelni, hogy a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.
 

A jövedelem mekkora része vonható le tartásdíj címén? 

A tartásdíj összegét két nézőpontból lehet megközelíteni. Az egyik nézőpont szerint a szülő jövedelemének 15 - 25%-a lehet levonni – de ez nem haladhatja meg a teljes fizetés 50%-átA „nem haladhatja meg” nem jelenti azt, hogy a másik fél jövedelmének 49% -a kvázi automatikusan az egyik félé lesz.  Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére kell figyelemmel lenni. A törvény szerint a szülő a saját szükségleteinek rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, amije van, ezért az alacsony kereset nem kifogás a gyermektartás ellen. 

Vegyünk például egy szülőt, akinek van egy kicsi, vele együtt élő gyermeke és van két, tőle különélő gyermeke is. Ha a két különélő gyermeknek a tartásdíjáról kell a bíróságnak dönteni, nem hagyható figyelmen kívül a másik, vele élő gyermek tartása sem. Ebben az esetben a szülő jövedelmének a fele három felé oszlik.  

Ha a kötelezettnek egy korábbi kapcsolatából van már például két kiskorú gyermeke, akiknek a tartására kötelezve van és ebben a perben is két kiskorú gyermek tartására kötelezik, akkor az az összeg, mely a fizetése (maximum!)50%-a és melyet elvonnak tőle négy felé oszlik!

Az eltitkolt jövedelem bizonyítással deríthető fel. Ammenyiben ennek a gyanúja felmerül, úgy a bíróság részletesen vizsgálja az életkörülményeket (lakóhely, életmód, gépjármű).

Amennyiben a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtási eljárást indíthat. Gyakori az is, hogy a tartásról való döntésben rendelkezik a bíróság a tartásdíj letiltásról, majd a bíróság a munkáltató felé jelezi ezt, aki a kötelezett fizetéséből levonja a tartásdíj összegét.

 

Cikkem végére hoztam egy érdekességet, mely joggyakorlat egységesítése témában összefoglal egy jogesetet. A linken a Kúria állásfoglalása olvasható tartásdíjfizetés – átlagot meghaladó tartási igények biztosítása témában. (https://jogtar.hu/2019/05/21/tartasdijfizetes-az-atlagot-meghalado-igenyek-biztositasanak-kerdese/)

Idézem a fenti linken olvasható összefoglaló egyik bekezdését: „A tartásra kötelezett, teljesítőképes szülőtől elvárható, hogy a korábban magasabb életszínvonalhoz szokott gyermekének is jobb, átlagot meghaladó életszínvonalat biztosítson, ez azonban nem jelenti feltétlenül a korábbival azonos életszínvonal biztosításának a kötelezettségét."

 

 

 

 

 

 

 

Olvassa el ezeket is:

A mediációs eljárás fundamentumai
Egy mediációs válás tapasztalatai