Mitől is olyan nehéz az évvége?

Az év végéről azonnal a Karácsony illetve a Szilveszter jut eszünkbe. Az év legnagyobb ünnepére készülni már önmagában is igen összetett feladat. Az ajándékok beszerzése idő és költségigényes, a munkahelyi karácsonyi party, a baráti találkozók – na még ehhez van a legnagyobb kedvünk -, a gyerekek iskolai és egyéb bemutatói mind egy-egy foglalt délutánt jeleznek a naptárban. Ezek mellett ott van az ünnepi vacsora – és nem csak Szentest fogunk enni, hanem a következő két ünnepnapon is -, plusz a sütemények, az egészet megspékelve a rokonlátogatások leszervezésével...

  • Ha úgy döntünk, hogy a minimalista verzióban adjuk elő az ünnepet, akkor sem maradunk tennivaló nélkül. 

A három napos hadjáratszerű rokonlátogatás végeztével a szerencsésebbek pihennek pár napot, a kevésbé szerencsések még odateszik magunkat a munka frontján. Majd jön az év valóban legvége, a Szilveszter. Ezen a napon, pláne az esti órákban kötelező a móka és kacagás.

  • Talán nem túlzás azt mondani, hogy nyomós indokkal az ember még a születésnapján is kaphat felmentést a vidámkodás alól, no de Szilveszterkor... nincs pardon...kötelező a jókedv!

Véleményem szerint az év vége mégsem ezektől nehéz...vagyis nem csak ezek miatt. 

mediáció, közvetítés, válási mediáció, párkapcsoalti meciációIlyenkor próbáljuk behozni az évközi elcsúszásokat, lemaradásokat. Ilyenkor szeretnénk még a félbe hagyott, esetleg hetek, talán hónapok óta nyitva ácsorgó dolgaink végére pontot tenni. Ilyenkor szeretnénk minden régóta nyűglődő, húzódó feladatot végre ténylegesen letudni. 

A kötelező körök, a kötelező ünneplés és év végi „jókedv”, mellett valójában ezek a saját, régóta húzódó ügyeink is lehúznak minket – sőt, ezek húznak le igazán. Hiszen ott van a rengeteg tennivaló a külvilág felé – amit, ha lefelezünk nos, még úgy is bőven van min pörögni -, melyek a felszínen mindig elterelik a figyelmet azokról a dolgokról, melyeket mélyebben szeretnénk rendbe tenni.

  • Azért szeretnénk lezárni ezeket az ügyeket, hogy nehogy észrevétlen átcsússzanjanak a jövő évre, hiszen igazán nem akarjuk ezeket tovább húzni, halasztani. 

Ám azok a kérdések és gócpontok, melyeknek lezárására huzamosabb ideje nem tudjuk rávenni magunkat nem véletlen kerülnek mindig a sor végére. Éppen több időt, összeszedettséget, végig gondolást igényelnének – és a következő hetekben sok minden lesz az életünkben, de nem éppen ebből a műfajból.

Aki igazán lelkiismeretes típus, az még azt a kérdést is felteszi magának, hogy vajon, hogy áll az év eleji fogadalmával, mit sikerült, illetve mit nem sikerült belőle idén megvalósítania... És mint tudjuk, ez rengeteg „miért”-tet, „miért nem”-et, és hasonló fajsúlyos kérdést vet fel. 

Válási és párkapcsolati mediátorként azt tapasztalom, hogy az év végi időszakban bizonyos szempontból valahogy generálódnak a problémák. Egy-egy kérdéskör alapos tisztázása pedig mindenképpen több figyelmet vesz ki belőlünk. A család tagjai többet vannak együtt az iskolai és munkahelyi szünet miatt, és az ünnepek körüli teendők, váratlan helyzetek rengetek rugalmasságot, humort, és türelmet igényelnek.  

  • A körülményekhez képest nyugodt év végét tartsuk szem előtt.

Ha egy kérdés megfogalmazódik, akkor érdemes feljegyezni, és érlelgetni magunkban addig, míg a körülmények is adottak lesznek a kérdés tisztázásához. A lényeg nem a probléma szőnyeg alá söprése, és elodázása. A lényeg a békés, közös ünneplés. Ha ezt fejben előre eldöntjük, akkor már a kavargó körülmények nehezebben fognak tudni eltéríteni. 

Mindenképpen értékelendő, ha legalább önmagunkhoz őszinték vagyunk. A nagytakarítás külvilág felé megnyilvánuló formája mellé a lelki részből csak annyit vegyünk be, amennyi valóban előre visz bennünket. A cél egy nyugodt, derűs ünnep – éppen annyi lelki rendrakással egybekötve, amennyi a mézeskalács tésztájának összegyúrása közben jólesik. 

A többi csak hab a fa tetején, melyben ragyogva egyensúlyozni az aranysárga csillagocska...

 

A cikk a www.she.hu oldalon jelent meg. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olvassa el ezeket is:

Átlépni a privát szféra határait nem más. mint egyfajta lopás.
Ha lépést tartsz a változással, akkor kevesebb lesz a konfliktusod!